Álmos perctöredékek

• • • p s s z t , á l m o d i k ! • • •

Hónap: június, 2012

Mert azt álmodtam,

hogy volt egy gyönyörű tetoválásom; ugye nem nehéz kitalálni, hogy egy pillangó volt rám varrva?(:
(Az olyan napok, mint a mai, mikor SEMMIT sem csinálok, teljesen kiborítanak; alszom, alszom, alszom, mert az álmaim mindig nagyon érdekesek és viccesek… és hogy őszinte legyek… sokkal több minden történt ma velem, míg aludtam, mint mikor ébren voltam. Ciki. )

n.

Néha

egyáltalán nem bánom, ha az emberek butábbnak hisznek, mint amilyen vagyok; fura, de… ilyenkor valahogy úgy érzem, jobban ismerem őket, mint bárki más.

(Lehet, csak az agyamra ment ez a szörnyű film az rtl-en.)

,,Remélem. :)”

n.

. . .

Még a hétfői koncerten megfertőzött egy dallam, amit azóta folyamatosan dúdolok… I’m lost in paradiseee

Hjaj, tiszta nosztalgia ez a hét! A hétfői Evanescence koncert, a tegnapi színest, olyan zenakarokkal, akiket ezeréve… és hát igen, az is rátett egy lapáttal, hogy a kiállítást ismét én nyitottam. (:
Egyébként megint egy olyan furcsa időszakomat élem, amikor nem tudok írni, és ez ellen nem tudok mit tenni. Valahogy nem találom a szavakat arra, amit talán jó lenne elmondani… az érdekes álmaimra, és a kevésbé érdekesekre, de annál sokatmondóbbakra sem. Ah, mindegy, egyébként nagyon jól vagyok. A tegnapi estém sokkal jobban sikerült, mint ahogy vártam, fogalmam sincs miért, de mikor hazaértem, egy körül, úgy éreztem, kedvem lenne mindenkiiit megölelni, de mivel ilyesmire ugye nem vagyok képes, csak egy uncsi facebook státuszra futotta az éjszaka közepén arról, hogy milyen jó élni. Aztán elmentem aludni, és persze szörnyen kimerítő álmom volt, sok-sok mindenfélével, amikre most persze nem emlékszem, kár. (Bár, lehet, inkább örülnöm kellene neki, mindegy, no.)

Iszonyatosan sötét van ebben a szobában, egy sétára vágyom!

(Virágmánia.)

Meeeow ♥.
n.

.

Hát… ennyi.

n.

Egy

mikor elfelejtem a lelkem,
barna szemeimbe kúszik tükröződni,
hogy eláruljon,
hogy könnyé haljon,
hogy rímekbe bújtasson,
hogy két csend között csókká érjen,
ha kereslek, ha vágylak, várlak,
ha szeretlek.

és
ha örök illatod ringat,
mosolyszemed emléke
tavaszt itat
omló félcsodában,
alvó kézfogásban,
hangos vallomásban,
örök sohanyárban.

(mert mi sosem leszünk nyarak,
izzadt fák lombjai alatt,
örök tavaszt fogadtunk,
hulló hajnalokban
ez a sóhaj végtelen marad.)

Boldog évfordulót! : )

n.

Szóval…

…ma végre végérvényesen is lezártam az érettségizős időszakomat. Mielőtt bementem volna törire, majdnem összeestem, de összeszedtem magam, és végülis nagyon jó lett(legalábbis úgy érzem). Na az eredményt majd meglátjuk (:.

(Ja és igen. Van egy olyan hülyeségem, hogy egy-egy dallam a leglehetetlenebb helyzetben tud eszembe jutni, és sehogy sem tudok tőle szabadulni. Nos, ma, mikor kihúztam a tételt, leültem a padhoz és elkezdtem olvasni a szemelvényeket,  hirtelen ez a szám kezdett el járni a fejemben. Én nem is tudtam, hogy a A xx. századi magyar gazdaság és a bethleni konszolidáció ilyen szexi… rrr.)

n.